Én mindig is tudtam, hogy a Forma-1-es pilóták kivételes képességekkel rendelkeznek, sokáig úgy tartottam, nem tudnak semmivel sem meglepni. Még Janson Button Hockenheimben bemutatott félkezes vezetése sem lepett meg, amikor is kénytelen volt a bal kezével a sisakját fogni, ugyanis az rácsúszott féloldalasan a torkára, és így nem kapott levegőt. 

Ami azonban ezen a hétvégén történt, csak emeli tiszteletemet és elismerésemet a sportág szereplői iránt.

Timo Glock az alábbiakat válaszolta német újságírok kérdésére Kimi Raikonnen maga mögött tartására vonatkozóan:

"Ez nagyon izgalmas volt. A jobb oldali visszapillantómból kiesett a tükör, így a versenymérnökömet kértem meg, hogy a tévében látott képe alapján mondja nekem, hogy hol van Kimi. Szünet nélkül beszélt hozzám, így tudtam védekezni Kimi ellen."

És tavaly a pályabírók vizsgálgatták a tükröket, hogy megfelelően lehet-e látni benne a mögötte haladó verseny-gépjárművet...

2008. március 9. Ügydöntő Népszavazás.

Több, mint 3 millió ember döntött. Hogy mi a döntés dologi tartalma, ismert. Nem kell vizitdíjat, kórházi napidíjat, tandíjt fizetni április 1-től. Egyszerű döntést hoztak egyszerű kérdésben a választópolgárok, jelesül, akarok-e fizetni plussz 300-300 Ft-t a háziorvosoknak, kórházaknak, szeretnék-e fizetni saját magam, illetve gyermekem, után a felsőoktatási intézményben eltöltött évekért? Sarkítva, egyfelől, erről szólt a 3 feltett kérdés.

A választópolgárok egy igen jelentős része egyértelmű választ adott a kérdésekre. Ezzel nem is lenne probléma, ha a népszavazás maga nem vetne fel bizonyos alkotmányossági problémákat, a politikai rendszert, a politikai stabilitást, a gazdaság politikai kockázatát érintő, megkérdőjelező kérdéseket, mind az előzményekben, mind a következményekben. Másfelől, erről szólt a népszavazás.

Alkotmányossági szempontból aggályossá tette a népszavazást a FIDESZ "megoldása" a fent említett díjak pótlására, valamint ezzel megkérdőjelezte az Alkotmánybíróság működésének, tevékenységének alkotmányosságát, a bírák szakmai felkészültségét, a politikai semlegességüket. Mint közismert, a FIDESZ javaslata szerint:

Mi ebben a probléma? Tesszük fel magunkban ezt az egyszerű kérdést, hiszen annak ellenére, hogy a FIDESZ a népszavazási kampányban a díjak eltörlése mellett kampányolt, a díjból szármázó plusz bevételeket visszaforgatná az állami költségvetésből, azaz, lényegében elismeri, hogy szükség van plusz forrásokra mind az egészségügyben, mind az oktatásban, szemben Mikola István állításával, miszerint elég pénz van az egészségügyben, csak rossz helyen. A fent említett díjak, csekély, de mégis némi hozzájárulást jelentettek a korházaknak, néhány háziorvosi rendelő esetéban a rendelő működését alapvetően megváltoztatta, azaz, a vizitdíj tényleg arra lett felhasználva, amire szánták, a rendelők probléma mentes működésére, fejlesztésre.

Mindamellett, az egészségügyre fordított költségvetési kiadások csökkentek, ezért az Alkotmánybíróság döntése, miszerint a kérdés nem érinti a költségvetést, ezért szavazhatunk róla, alkotmányellenesnek tekinthető.

Egyrészt, ha egy nem közvetlenül az állam által szedett és szétosztott díj az egészségügy pénzügyi stabilitását szolgálja, mely tételt a költségvetési politikán belül határoznak meg, bármilyen elv alapján, akkor az adott tétel a költségvetéshez kapcsolható, ergo, nem lehet a témakörben népszavazást kiírni. Más kérdés, hogy a díjtételeket nem az állam szedte be, ezért, és csak ilyen vonatkozásban, nem érinti a költségvetést.

Másrészt, ha egy ilyen díjtétel visszapótlása a költségvetésből történik, akkor igenis érinti a költségvetést, így a népszavazás kiírása, és maga az eredmény, alkotmányellenes körülmények között született meg.

A poltikai, gazdasági következmény ennél jóval súlyosabb, sőt! Jelen pillanatban a legnagyobb kérdés, hogy a vasárnapi népszavazás, valamint a várhatóan szeptemberben sorra kerülő EÜ-törvény eltörlését kezdeményező népszavazás következménye, jelesül, bármilyen törvényt, rendelkezést vissza lehet vonni, vonatni a választópolgárokkal, pusztán politikai okokból, hogyan hat az ország poltikai stabilitására, milyen ennek a megítélése a külfödli befektetőknél, milyen mértékben nő gazdasági értelemben az ország politikai kockázata? 

A válasz gazdasági értelemben a szemünk előtt van. 

Az állampapír piac több napig gyakorlatilag "állt", sem eladási, sem vételi ajánlat nem érkezett egyetlen kötvényre, értékpapírra sem. Jelenleg a tőzsdén jegyzett értékpapírok értéke zuhan. Persze, általános jelenség, az amerikai gazdaság recessziós peridósa kezdődött el, nem csak az ingatlan piacra, de az értékpapír piacra is hatással van az amerikai jelzálog-hitel válság...stb.

Nem intézhetjük el ezt a jelenséget egy egyszerű kézlegyintéssel, hiszen, amennyiben bármilyen törvényjavaslatot, megszavazott törvényt népszavazással el lehet töröltetni, akkor semmi nem garantálja, hogy a külföldi cégek bent maradnak a magyar gazdaságban.

Persze, sokan vélekednek úgy, hogy nem is baj, ki vagyunk általuk zsákmányolva, nem kell külföldi tőke a gazdaság működéséhez (egy tőke szegény országban pláne nem). Azonban azt látni kell, hogy a foglalkoztatottak jelentős hányada a külföldi cégek hazai leányvállalatainál dolgozik, a fizetését, ha nem is közvetlenül, de a leányvállalata révén közvetetten, ezen cégektől kapja, a fizetése alapján fizet adót, költi el pénzét ilyen-olyan dolgokra, illetve ebből a pénzből takarít meg, Azaz, gyakorlatilag a GDP-t meghatárózó tényezők jelentős részéhez a külföldi cégek, és ezzel együtt az általuk az orzságban befektetett tőke, jelentősen hozzájárul a gazdaság teljesítő képességéhez. Ha bekövetkezik a tőke kivonása az országból, általam soha, azonban az ország történetében már jópárszor átélt, gazdasági válság bontakozhat ki (emelkedő munkanélküliség, ezáltal a közteherviselés még szűkebb körre hárul, emelkedő infláció...stb.), hogy milyen hosszan, és mekkora lesz ez a válság, amennyiben bekövetkezik, nem lehet tudni.

Én csak abban reménykedem, hogy a szeptemberi, feltételes, még nem hivatalos, népszavazásig ezt a 3 milliós többség némileg belátja, és akkor talán elkerülhető a gazdaság a fentebb leírt hanyatlása, mégha a politikai kockázat népszavazás utáni növekedését rövid távon nem tudjuk csökkenteni.